Magyaralmás község Önkormányzat 7/2004. (IV.30.) ÖKR. sz. rendelete

az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről

Magyaralmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Ötv. 80.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján - tekintettel az Ötv. 1.§. (6) bekezdés b.) pontjára - a következő rendeletet alkotja:

Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja

1.§.

(1) - A település fejlődésének elősegítése a jelenleg nem hasznosított ingatlanok gazdaságos hasznosítása által,
- a központi erőforrások csökkentése miatt az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében a saját bevételek növelése,
- a község lakosai, az érdekelt ingatlantulajdonosok és az önkormányzat közötti együttműködés segítése,
- az állampolgárok kezdeményezőkészségének növelése.
(2) Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét. Vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti
(3) Forgalomképtelen törzsvagyont, amelyet e rendelet 1/a. számú melléklete tartalmaz, az önkormányzat vállalkozásba nem vihet be.

2.§.

(1) Magyaralmás Község törzsvagyonát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza; a.) pontban a forgalomképtelen, b.) pontban a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megoszlásában.
(2) A rendelet 1/c. számú mellékletében felsorolt vagyon az önkormányzat forgalomképes vállalkozói vagyona. Az intézményi vagyon hasznosítása

3.§.

(1) Az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális intézményei annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely a rendelet hatálybalépésének napján is használatukban van.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt típusú intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat az e rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mellett önállóan, határozott, vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel bérbeadás útján hasznosíthatják.
(3) A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működési színvonalának javítására fordítható.
(4) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja és nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt intézményi vagyon csak a képviselő-testület döntése alapján vihető be vállalkozásba.
(6) Az intézmények által - a rendelet hatályának fennállása alatt - megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek. Kivételes esetben a képviselő-testület az intézmény javaslatára ettől eltérően is dönthet.

4.§

Az e rendelet 1/a sz. mellékletében forgalomképtelennek minősített törzsvagyon nem hasznosítható, vállalkozásba nem vihető.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának formái

5.§.

(1) Az önkormányzat
a.) önállóan vállalkozhat, valamint - az Ötv. 80.§. (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozással a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi LXLIV.tv. hatálya alá tartozó vállalkozásokban vehet részt a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaival, továbbá
b.) forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanait
 elidegenítheti,
 használatba adhatja,
 megterhelheti,
 társulásba beviheti.
(2) A vagyonhasznosítást az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, valamint állampolgár, gazdálkodó szervezet is kezdeményezheti.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor előzetes célszerűségi vizsgálatot kell végezni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, ki kell választani alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formát, valamint fel kell mérni a vállalkozás résztvevőit és meg kell határozni a hozzájárulásuk arányát.
(4) Az előkészítés során a gazdasági társaságokba történő belépés, vagy gazdasági társaság alapítása esetén előzetesen pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie:
 tőkeértékelésre, hozammutatókra, megtérülési mutatókra, kamat, osztalék kondíciókra,
 összehasonlító elemzést kell végezni a különböző pénzügyi feltételekre és megoldásokra.
(5) Az előkészítésben, elemzésben a hasznosítási javaslatot tevő is közreműködhet.
(6) Az előzetes elemző munkát arra jogosított cég a polgármester és a jegyző megbízása alapján végzi.
(7) Az elemző anyagot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni. E bizottság az elemzést a testületi jóváhagyásra előkészíti és írásban véleményezi az elkészült javaslatot.

6.§.

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a képviselő-testület minősített többségű szavazata kell.

a.) gazdasági társaság létrehozásához, gazdasági társaságba történő belépéshez.
b.) társasági szerződés elfogadásához
c.) az ügyvezető megbízásához, illetve visszahívásához
d.) a társaság mérlegének, beszámolójának elfogadásához.
e.) felügyelő bizottság megválasztásához.

7.§.

(1) A társasági jog hatálya alá nem tartozó ingatlanokat az önkormányzat alapvetően három csoportba sorolja:

I. mezőgazdasági művelési ingatlanok,
II. a nem lakás célját szolgáló helyiségek,
III. nem lakás célú építésre szolgáló (telek) bel- és külterületi ingatlanok.

(2) A fenti ingatlanok elidegenítése (adás-vétele, cseréje, ajándékozása) terhelése kérdésében csak a képviselő-testület dönthet, minősített többségű szavazattal.

Mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítása

8.§.

(1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi döntés előkészítésére, illetve a döntés végrehajtására a jegyző és a Polgármesteri Hivatal feladata.
(2) A hasznosítás formája; (a képviselő-testület döntése szerint):
 adás-vétel,
 csere,
 haszonbérlet,
(3) A haszonbérletbe adás meghatározott időre, illetve időlegesen történhet.
(4) A haszonbérletbe adható ingatlanok éves bérleti díjait a képviselő-testület határozza meg.
(5) A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján folyamatosan közszemlére kell tenni. A haszonbérlet lehetőségéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A jegyzék tartalmazza a föld helyrajzi számát, fekvését, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket.
(6) A jelentkezők közül a képviselő-testületnek elsősorban a mezőgazdasági földtulajdonnal, illetve bérleti joggal nem rendelkező igénylők igényét kell kielégíteni. A bérleti szerződéseket a jegyző készíti elő és a polgármester köti meg a bérlővel. A bérleti szerződéseket a helyi speciális megkötéseket is tartalmazó, a hatályos haszonbérleti szerződésekre vonatkozó jogi szabályozás alapján kell megkötni.
(7) A képviselő-testületnek a gazdálkodásról szóló beszámoló keretében évenként tájékoztatást kell adni a jegyzőnek a haszonbérletek alakulásáról különösen a bérleti díj befizetéséről.
(8) Mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítését a képviselő-testület hirdeti meg. A testület első fázisban az értékesítés feltételeit határozza meg. Az eladásra meghirdetett ingatlanok értékesítési feltételeit, az arra való jelentkezés módját nyilvánosan közzé kell tenni. (Hirdetőtáblákon, önkormányzati híradóban.)
A jelentkezési határidő lejárta után a vevő a legmagasabb ajánlatot tevő lesz. Az adás-vételi szerződés a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

A nem lakáscélú építmények, helyiségek és építésre szolgáló telek ingatlanok hasznosítása.

9.§.

(1) E rendelet szerint e vagyon forgalomképes vállalkozói vagyonnak minősül. Hasznosításának egyik módja a társasági törvény hatálya alá tartozó - e rendelet 5.§. (1) bekezdés a.) pontja által szabályozott - vállalkozás. További hasznosítási forma az ingatlan adás-vétele, továbbá az ingatlanra határozatlan vagy határozott idejű használati jog vagy bérleti jog biztosítása.
(2) Az e fejezetben rögzített szabályokat az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi helyiségre és telekre alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdésben írt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a közterületekre a közlekedési és a vízügyi létesítmények által elfoglalt területekre.
(4) Eltérő szabályok vonatkoznak e rendelet 3.§-ában foglalt intézmény vagyonhasznosítására.
(5) A vagyonhasznosítási eljárás során a jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével részletes felmérést készíttet a következő tartalommal:
 a helyiség műszaki jellemzői,
 az esetlegesen elvégzendő műszaki-építési munkák és azok várható költségei,
 javaslat a költségek megosztására,
 a község rendezési tervének előírásai alapján javaslat a hasznosítás idejére, (határozatlan vagy határozott idejű)  javaslat a hasznosítás céljára.
(6) Az előkészítés után a helyiség hasznosítására vonatkozó pályázatot a jegyző előterjesztése alapján a képviselő-testület írja ki.

10.§.

(1) A 3.§-ban megjelölt intézmények használatában lévő vagyon a bérleti hasznosításának lehetőségét, módját az intézmény bejáratánál vagy az intézményen belül jól látható hirdetőtáblán közzé kel tenni. A közzététel az intézményvezető feladata. A bérleti ajánlatra írásban kell jelentkezni. Az intézmény vezetője azzal kötheti meg a bérleti szerződést, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(2) Az intézményvezető a Ptk. 685.§-a szerinti hozzátartozójának bérlőként való jelentkezése esetén a bérleti szerződéssel kapcsolatos eljárást a jegyző folytatja le.

A pályázati hirdetményre vonatkozó szabályok.

11.§.

(1) A rendelet 9.§-ában jelölt helyiségek (telkek) hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni a helyi tv-ben, s ezzel egyidejűleg azt - 15 napra - ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is.
(2) A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) felhívást, hogy a pályázati ajánlatot csak a hirdetményben közzétett helyiségre, az ott megjelölt tevékenységi körre vonatkozóan lehet tenni,
b) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által elvégzendő munkák értékét,
c) feltételként kerül meghatározásra, hogy az elvégzendő munkák a bérlőt terhelik,
d) a bérleti szerződés megszűnésekor milyen helyreállítási kötelezettség terheli a bérlőt,
e) felhívást, hogy a pályázati eljárásban minden jogi és természetes személy részt vehet, aki a pályázati hirdetményben megjelölt tevékenység gyakorlásához szükséges megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik,
f) a fentieken túl:
 a helyiség (telek) címét, hrsz. számát,
 alapterületét, nagyságát,
 műszaki jellemzőit,
 tulajdonos nevét, címét,
 felhasználási célt, üzletkört, tevékenységi kört, a kiírt tevékenységi köröket, üzletköröket,
 a bérleti díj alsó határát; a bérleti díj emelkedésre vonatkozó kikötést,
 a bánatpénz összegét, ha a használati jogot megszerző a szerződést önhibájából nem köti meg.
g) a bérleti jog határozatlan vagy határozott időre köthető vagy szerezhető meg,
h) határozott idejű bérleti jog megszerzése esetén annak időtartamát,
i) felhívást a szakhatósági kikötések beszerzésére,
j) amennyiben szükséges a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,
k) a fizetendő bérleti díjat Ft/m2/hó összegben megállapítva, az előre, egy összegben fizetendő bérleti díj összegét,
l) felhívást, amely arra vonatkozik, hogy a bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el,
m) A pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, azt, hogy a pályázatokat írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:
 a pályázó nevét, címét,
 jelenlegi tevékenységet, tervezett tevékenység megnevezését, a felhasználás célját, nyilatkozatot a feltételekre és azok elfogadására.
n) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét.

Kivételek a pályázati eljárás szabályai alól

12.§.

(1) A rendelet 9.§-ában felsorolt helyiség (telek) esetén nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a hasznosítható helyiség közérdekű célt és önkormányzatok által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását, vagy az önkormányzat kötelező feladatának ellátását szolgálja.
(2) Nem kell a pályázati eljárást lefolytatni továbbá:
a) az önkormányzat tulajdonában álló, de állami feladatot végző állami szervek elhelyezése során (Pl: Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Munkaügyi Központ stb.)
b) a jogszerű használó visszaköltözése esetén, ha a helyiséget azért volt kénytelen kiüríteni, mert az építéshatóság a helyiséget életveszélyesnek nyilvánította vagy felújítása, helyreállítása csak így lehetséges.

13.§.

A pályázatok elbírálásáról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

14.§.

(1) Amennyiben a hasznosításra meghirdetett helyiség pályáztatása eredménytelen volt, a helyiséget ismételten újra meg kell hirdetni.
(2) Amennyiben az ismételt meghirdetésre változatlan feltételek mellett nem jelentkezik pályázó, a vagyont kizárólag meghatározott időre szóló bérleti hasznosításra kell meghirdetni. Ha a határozott időre szóló meghirdetésre több jelentkező is van, a képviselő-testület dönt.

A pályázati eljárást követő intézkedések.

15.§.

(1) A bérleti jogról szóló szerződéseket a képviselő-testület döntését követően 15 napon belül kell megkötni. A szerződéseknek a pályázati kiírással azonos tartalmúnak kell lenniük és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó előírásokat is tartalmazniuk kell.
(2) A bérleti szerződést a tevékenységi kör pontos megjelölésével kell megkötni, annak fel kell hívni a figyelmet, hogy a tevékenységi kör megváltoztatása csak a bérbeadó és a szakhatóságok engedélyével lehetséges.
(3) A megkötendő bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő saját költségén elvégzendő építési munkának a pontos leírását, annak elvégzési határidejét, valamint azt is, hogy a jogosultja a bérleti jog megszűnésekor köteles-e az eredeti állapotot helyreállítani vagy sem.
A szerződés tartalmazza továbbá:
 a helyiség bérleti jogának a felmondására vonatkozó szabályokat, a felmondás eseteit, a felmondás esetén az elszámolásra vonatkozó szabályokat.
 a bérlő jogát cserehelyiségre.
 a bérlő által végzendő karbantartási munkákat.

Az önkormányzat feladatai a pályázati eljárást követően

16.§.

A pályázati eljárást követően, ha az akár a határozatlan idejű, akár a határozott idejű bérleti jog megszerzésére folyt le, a bérleti szerződéseket a képviselő-testület döntése alapján - mint bérbeadó - a polgármester köti meg. Az előkészítés a jegyző feladata.

Többségi szabályok az Ötv.8.§. (1) bekezdése alapján

17.§.

Az önkormányzat az önkormányzat forgalomképes, vállalkozói vagyonkörébe tartozó ingatlanvagyonát, csak akkor idegenítheti el, terhelheti meg, illetve viheti be vállalkozásba, ha ezzel a képviselő-testület minősített többségű szavazattal egyetért.

Feladatkörök a rendelet végrehajtásával kapcsolatosan.

18.§.

(1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellátandó feladata:
 Összeállítja a hasznosítható ingatlanok listáját. A testületi döntés után vezeti és propagálja a nyilvántartás adatait.
 Vállalkozói bejelentés alapján testületi előterjesztés-tervezetet készít az ingatlan hasznosítására.
 Javaslatot tehet a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak az ingatlan pályázati hasznosítására, a pályázat feltételeire.
 A testületi döntést követően elkészíti a szerződés tervezetét.
 Ellenőrzi a szerződések betartását.
 A rendeletben a szerződésben előírt idő elteltével előkészíti az újabb hasznosítást vagy tulajdonba-adási előszerződés alapján a végleges tulajdonba adást.
(2) A képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatai:
 A jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével történő előkészítése és előterjesztés-tervezete alapján megvizsgálja az alapnyilvántartást, annak kiegészítéseit, a szerződésbontást, a végleges tulajdonba adást.
 Javaslatot tesz ingatlanra vonatkozó külön pályázat kiírására.
 Részt vesz a szerződések betartásának ellenőrzésében.
 A képviselő-testület részére a rendelet végrehajtásáról évente beszámolót készít.
(3) A képviselő-testület feladatai:
 A jegyző előkészítése és bizottsági előterjesztés alapján a hasznosítási folyamat minden kérdéskörében kizárólagos döntési joga van. (Hasznosítható ingatlanok kijelölése, pályázatok kiírása, bérbe adás, tulajdonba adás, szerződés szövegének meghatározása, polgármester felhatalmazása szerződéskötésre, szerződésbontásra.)
(4) Polgármester feladatai:
 Előkészítő tárgyalásokat folytat a vállalkozókkal.
 A testület felhatalmazása alapján szerződést köt.

Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések

19.§.

(1) A képviselő-testület minden évben - a zárszámadással egyidejűleg - megtárgyalja a vagyonhasznosítási tevékenységről szóló beszámolót.
(2) Az intézmények vagyonhasznosításukról a fenti beszámoló mellékleteként jelentést tesznek. A jelentés tartalmi feltételeit a jegyző határozza meg.

(3) Értelmező rendelkezések:

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Mezőgazdasági művelésű ingatlan: a település bel- és külterületén lévő az az ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban tartanak nyilván és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek.
b) Nem lakás célját szolgáló helyiség, helyiségcsoport: az ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási-szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra használt önálló helyiség vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoport, tekintet nélkül a benne lévő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra.
c) Nem lakás célú építésre szolgáló ingatlan: minden olyan kül- és belterületi beépítetlen ingatlan, amelyre az általános rendezési terv és egyéb szabályok alapján a b) pontban foglalt helyiség, illetve helyiségcsoport építhető.
d) Önkormányzati törzsvagyon: a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon.
e) Forgalomképtelen vagyon: helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok
f) Korlátozottan forgalomképes vagyon: a közművek, az intézmények és középületek.

20.§.

Ez a rendelet 2004 április 30. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a 13/2002. (XI. 20.) sz. Ökr. rendelet hatályon kívül helyeződik.

Magyaralmás, 20004. április 22.

Záradék: A rendelet kihirdetése megtörtént:

Magyaralmás, 2004. április 30.