Január 6. - Vízkereszt

A vízkereszt - a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini - azaz az Úr megjelenésének napja. Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betlehemi csillag útmutatása alapján Judeába mentek, hogy Jézus jászolánál uralkodónak kijáró tisztelettel hódoljanak a kisded és édesanyja, Mária előtt. Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére szokás volt a víz- és házszentelés. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. A hagyomány szerint a megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket.

Ezen a napon hagyományos a házszentelés is. A pap megszenteli a házat, majd az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak.

A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.