November 3. - A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG SZÜLETÉSNAPJA - 1825
A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA
1825. november 3-a a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találásának emléknapja.
A pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. Ezen az ülésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására gróf Széchenyi István egy Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, az Akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést.
Az új intézmény indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Ezt a célt rögzítették „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” hozott 1827. évi XI. törvénycikkelyben is.
A Magyar Tudós Társaságnak, majd 1858-tól használt nevén Magyar Tudományos Akadémiának olyan tekintélyes, kiemelkedő személyiségek lettek későbbi elnökei, mint például Eötvös József, Eötvös Loránd, Szentágothai János.
A Magyar Tudományos Akadémia címer-allegóriája címen ismertté vált olajfestményt Johann Ender, neves osztrák festő 1831-ben készítette. A megrendelő Széchenyi István a Tudós Társaságnak ajándékozta 1834-ben. A kép közepén álló méltóságteljes nőalak, amely a nektárt osztó Hébével azonosítható, a tudomány és a művészet italával kínálja a turulmadárral megjelenített magyar nemzetet. (A nőalak modellje állítólag az alapító gróf Széchenyi István későbbi felesége, Seilern Crescentia grófnő.) Ender rajza nyomán Stöber Ferenc metszette acélba. Ennek lenyomata díszíti az Évkönyvek címlapját. Egészen napjainkig számos akadémiai kiadványon megtalálható. Első hivatalos leírását 1834-ben az Akadémia folyóirata, a Tudománytár közölte (1. kötet 245. p.).
1925-ben, az Akadémia alapításának centenáriumán az országgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István és a Magyar Tudományos Akadémia történelmi érdemeit.
Berzeviczy Albert - az Akadémiát eddig a leghosszabb ideig, 31 évig irányító elnök - 1925. november 3-án, az MTA alapításának százados ünnepén, megnyitó beszédében a következőket mondta: "...mi szokva vagyunk - éspedig helyesen - ezt a korábbi időpontot (1825. november 3-át) tekinteni az Akadémia születésnapjának, annál is inkább, mert így még szorosabban csatoljuk Akadémiánk történetét Széchenyi dicső nevéhez."
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997-ben kormányrendelet született, amely november harmadikát a Magyar Tudomány Napjává Nyilvánította. A magyar társadalom pedig immár kilenc éve a jeles esemény emlékére november harmadikán a tudomány és annak művelői előtt tiszteleg.
„A tudományos emberfõ mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat s a többi teszik a közerõt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erõ az emberi agyvelõnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje” - így írt Széchenyi, Akadémiánk megalapítója, a legnagyobb magyar 1830-ban.
Forrás: sztaki.hu; mta.hu