Január 18. - Szent Piroska

Szent Piroska (1088 - 1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Irén (Eiréne) néven bizánci császárné.   Szent László (1040 k. - 1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (+1090) elsőszülött leánya, 1104- től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 - 1143) felesége, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Mozaikképe a Hagia Szophia-székesegyházban látható. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.

Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Házasságából nyolc gyermek származott.

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrator-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Utóbbi az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált.

Halála után az ortodox egyházban avatták szentté, ám Piroskát magyar szentként tiszteljük. Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.

Sajnos részletes történeteket nem tudunk róla, de példaként állhat előttünk, mint olyan asszony, aki a hazájától távol is igyekezett minden feladatában jól helytállni, elfogadva és felismerve szerepét az életben.

Más vélekedés szerint Szent László királyunk leányának - ő volt az első, akiről tudjuk, hogy ezt a nevet viselte, aki ugyanakkor Iréné néven bizánci császárné volt - csupán beceneve volt a Piriska, mégpedig épp az Iréné magyaros becéző alakjaként. (Iri-Piri, Iriska-Piriska az irinyó-pirinyó, Anna-Panna mintájára.) Eszerint a magyar királyleánynak egy keresztény neve lett volna, az Iréné. Egyébként a bizánci ortodox egyház e néven is avatta szentté.