Október 13. - Szent Kálmán ír zarándok

A Szentföldre igyekvő zarándokot Stockerauban, elfogták, s mivel összetévesztették egy kémmel, megkínozták és két rablógyilkossal együtt felakasztották. A kreuzensteini kastélyban Bécs mellett ma is őrzik a fát, melyre a hagyomány szerint fölakasztották. Ez a fa biztosan nem az eredeti, azonban a hűséges kegyelet megoldja a mulandóság időcsomóit. Ezt a fát az emlékezet szerint különösen tisztelte VI. Károly és leánya, Mária Terézia.

Tisztelete már 1014. október 13-án elkezdődött, és gyorsan elterjedt Ausztriában, Tirolban, Bajorországban és Magyarországon. Főleg a hegyek között emeltek sok kápolnát tiszteletére. Szent Fridolinnal és Lénárddal együtt a beteg lovak és ökrök védőszentjének tekintették. Október 13-a az említett országok breviáriumaiban és misekönyveiben ünnepnek számított, s a nép szokása volt, hogy állatait Kálmán temploma közelébe hajtotta, hogy részesedjenek áldásában. 1713-ban, mikor járvány pusztított egész Ausztriában, Melk városa Szent Kálmán segítségül hívása után érintetlen maradt.

A mi Szent István királyunk Kálmán legelső magyar tisztelője volt. Állítólag hazánkba hozatta a szent ereklyéit, amelyek később a melki apátságba kerültek. Most is a melki kolostorban nyugszik, abban a sírban, melyet II. Henrik gróf építtetett. Az apátság főkapuja melletti monumentális Szent Kálmán szobrot mutatja képünk.

Hazai tiszteletének korai bizonysága Könyves Kálmán magyar király (1095 - 1116) keresztneve.