Steindl Imre, az Országház tervezője

Steindl Imre (Pest, 1839. október 29. - Budapest, 1902. augusztus 31.): építész, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Steindl Imre (1839-1902) Pesten született, eredetileg kőfaragó mester volt. Tanulmányait a budai műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. 1869-től a műegyetem tanára, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője.

Budapesten számos épület tervezése fűződik a nevéhez. A leghíresebb az Országház, de nevezetes a Fővárosi Közgyűlés ülésterme, az Új Városháza (Váci utca 62-64.), az erzsébetvárosi Árpádházi Szent Margit plébániatemplom (Rózsák tere), a Műegyetem néhány épülete (Múzeum krt. 6-8.) is, hogy csak néhányat említsünk. A tervezésen kívül restaurálással is foglalkozott. Jelentős feladata volt Schulek Frigyessel közösen Vajdahunyad várának helyrehozatala.

1880-ban kezdődtek el a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola új épület-együttesének munkálatai. Minden bizonnyal közel állt e munka Steindl Imre szívéhez, hiszen maga is a Rottenbiller utcában lakott. Az építkezés olyan gyors ütemben haladt, hogy a következő évben az iskola már be is költözhetett. Részletes beszámolót olvashatunk az új campusról Kotlán Sándor tollából, és további adalékokat találunk a Kar honlapján. Ritka szerencse, hogy a Zsolnay kerámiákkal, Róth Miksa üvegablakokkal díszített neoreneszánsz épületek ma is eredeti funkciójukat szolgálják. Körülöttük a park valóságos kis "őskertté" fejlődött, amely méltó helye az állatorvosképzés jeles személyiségeit ábrázoló szobroknak.

Az 1882-ben az Országház építésére kiírt pályázatot - a 19 pályamű hosszas bírálata után - Steindl Imre műegyetemi tanár nyerte el. A historizáló eklektika jegyében született győztes munka és annak tervezője pillanatok alatt heves támadások kereszttüzébe került: kritizálták az épület gigászi nagyságát, neogótikus elemeit, belső ornamentikájának ízléstelenségét. A kor leghatalmasabb beruházását jelentő Országházat ért támadásokkal szemben Steindl a következőképpen védekezett: „Az egész épületet ghótikus stílusban terveztem… arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába, szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak bele.”

A rosszindulatú kritika és irigy akadékoskodás ellenére, 8 éves csúszással és az előirányzott költségek kétszereséért, de elkészült az Országház. Steindl Imre művét teljes pompájában azonban már nem láthatta, mert 1902. augusztus 31-én, 63 éves korában elhunyt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.]

A jobb oldali kép az Országházban látható: a modern magyar parlamentarizmus nevezetes pillanatát ragadja meg: István nádor 1848. július 5-én megnyitja az első népképviseleti országgyűlést.