November 25. - A MAGYAR NEMZETI MÚZEUN MEGALAPÍTÁSA

Gróf Széchenyi Ferenc „1802. nov. 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungaricum-gyűjteményét s ezzel megalapítója lett az OSZK-nak, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott MNM-nek. Alapítói érdemét az 1807-iki országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta.”

A gyűjtemény ekkor 11884 Magyarországra vonatkozó nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. A cenki könyvtárból újabb 9206 magyar és magyar tárgyú könyv, 6000 rézmetszet került a múzeum gyűjteményébe. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez.

Gróf Széchenyi ferenc1754. április 28-án született Fertőszéplakon jelentős szerepet játszó, de nem túl régi családból, amely 1629-ben nyert nemességet. A család hírnevét Széchényi György alapozta meg, aki 1685-1695 között volt esztergomi érsek, a grófi címet a főpap unokaöccse, Ferenc dédapja, II. György kapta 1697-ben. Ferenc apja Széchényi II. Zsigmond huszárkapitány és császári-királyi kamarás (1720-1769), anyja Cziráky Mária Anna grófnő volt. Sopronban és Nagyszombatban, a jezsuiták iskolájában tanult, majd a bécsi Theresianumba került, ahol nyelvekkel, jog- és államtudománnyal, gazdaságtannal ismerkedett meg. Itt találkozott a kor jeles régészeivel és érmeszakértőivel, az ő hatásukra kezdett műgyűjtéssel foglalkozni. 1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783-tól a horvát bán helyettese, 1785-86 a pécsi kerület királyi biztosa. Tisztségéről lemondva Németalföldre, majd Angliába utazott. 1798-1811 között előbb Somogy vármegye főispánja, majd helyettes országbíró.

Mint mecénás támogatta kora legkiválóbb tehetségeit, szellemi nagyságait: Révai Miklóst, Batsá­nyi Jánost, Hajnóczy Józsefet, Vályi Andrást, Csokonai Vitéz Mihályt, Tessedik Sámuelt.

Két leánya és három fia született, köztük Széchenyi István, "a legnagyobb magyar", aki apja művének folytatójaként megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.

Élete végén a politikától visszabonult és inkább vallási kérdésekkel foglalkozott.

Ferenc császár és király aranygyapjas renddel jutalmazta az önzetlen főnemest, de ennél is többet jelentett számára a honfitársaktól kapott sok üdvözlet és köszönet.

A múzeumalapító grőf Széchenyi Ferenc 1820. december 13-ánhalt meg Bécsben. Halála után 17 évvel, 1837. június 22-én megkezdődött a Nemzeti Múzeum építése; s halála után 28 évvel, 1848. januárjában a Nemzeti Múzeum valamennyi részlegét megnyitották. Az épület és a gyűjtemény - amelyet Széchenyi Ferenc alapozott meg - ma is a nemzetet szolgálja.

A felső képen Franz Weiss: "A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum" című litográfia látható. Ez a 10. kép a "Pest-Buda anno 1838." című, tizennégy színes litográfiát tartalmazó kiadványból.