Január 19. - Nagyváthy János születésnapja - 1755.

Nagyváthy János (Miskolc, Borsod vm., 1755. jan. 19. - Csurgó, Somogy vm., 1819. febr. 13.) mezőgazdász, szakíró

Gazda és szakbeli iró, szül. Miskolcon 1755. mint elszegényedett ősrégi nemes család sarjadéka, meghalt Csurgón (Somogy) 1819 febr. 13. Iskoláit Miskolcon kezdte, majd Sárospatakon végezte, ahol jogi és teológiai tanulmányokat folytatott. Sárospatak után gróf Szapáry Istvánnál házitanítóskodott, majd Losoncra került, ahol költészettant tanított. Szembetegsége miatt le kellett mondania tanulmányairól, s gyógykezelés céljából Pestre utazott. Bejárt az egyetemre Mitterpacher mezőgazdasági előadásait meghallgatni, s rövidesen szabadkőművesként a kor haladó gondolkodású egyéniségeivel került kapcsolatba. Egy időre katonának állt, s élelmezési titkárként végigjárta Ausztriát, Belgiumot és Olaszországot. Mindenütt figyelemmel kísérte a gazdasági viszonyokat. 1786-ban leszerelt, s egy Bécs melletti birtokra került gyakornoknak. A bécsi szabadkőműves páholyban ismerkedett meg Festetics Györggyel és Széchényi Ferenccel. Neve hamarosan bekerült az 1790-es évek bizalmas rendőrségi jelentéseibe. 1790-ben - névtelenül - három felvilágosult utópista társadalompolitikai röpiratot jelentetett meg, 1791-ben adta ki fő művét, az első magyar nyelven írt rendszeres mezőgazdasági munkát, "A szorgalmatos mezei gazdát...". A könyv túlmutatott a hagyományos feudális gazdálkodáson, s kiállt a váltógazdálkodás és takarmánytermelés mellett. Még ugyanebben az évben Keszthelyre költözött, s átvette a Festetics uradalom jószágkormányzói tisztét. Látta, hogy az uradalmi gazdálkodás színvonala csak képzett gazdatisztekkel fokozható, így terjedelmes utasítást dolgozott ki a Festetics-birtok gazdatisztjei számára: "Közönséges instructió a mlgos Tolnai gróf Festetics György k. kamarás uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül Nagyváthy János, nemes Zala sat. megyék Táblabirója és az említett mgs grófi jószágoknak Directora által 1792.", mely mintegy 40 irott ívre terjedt és melyet a gazdatisztek lemásolni és betanulni tartoztak. Hat évet töltött Keszthelyen. Tevékenységével előkészítője volt a Georgikonnak, de az intézet munkájában már nem vett részt. Festetics - aki szintén gyanús elemnek minősült Bécsben - nem engedhette meg, hogy új vállalkozásában közvetlen szerepet szánjon a rebellisségre hajló jószágigazgatónak. Így 1797-ben szerződésének lejártával negyvenkét évesen nyugállományba vonult. A gróftól végkielégítésül kapott birtokára, Csurgóra vonult vissza. Huszonkét évig élt Csurgón, haláláig. Gazdaságát mintaszerűen művelte, közben irodalmi tevékenységet is folytatott. Zala és Somogy vármegye táblabírájául választotta. N. J. az egyik első magyar nyelvű erdészeti író, aki részletesen foglalkozott az erdőkkel, fákkal, az erdőgazdálkodással és a vadászattal. A magyar erdőgazdálkodás első magyar nyelvű összefoglalóját írta meg, melyben fellelhetők a zalai tapasztalatok is. Munkái - amelyek közül több csak halála után jelent meg - hosszú ideig hatással voltak a magyarországi mezőgazdaság fejlődésére. Keszthelyen növényvédő szakközépiskola viseli nevét.

Forrás: zalai.dfmk.hu