Március 1. - A Magyar Távirati Iroda alapítása

A köz javára létrehozott magyar nyelvű hírszolgálat, a Magyar Távirati Iroda a világ egyik legrégebbi hírügynöksége. 1881 március 1. óta áll fenn.

A Magyar Távirati Iroda alapításának érdeme főként két országgyűlési gyorsíró és szerkesztő, Maszák Hugó és Egyesy Géza nevéhez fűződik. Ők voltak azok, kik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítóiként dolgoztak, majd I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak "a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére". Maszák és Egyesy a távirati iroda teendői között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzéséről gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól. Ennek megfelelően augusztus végére felállítják a brassói, fiumei, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, szegedi, sepsiszentgyörgyi, eperjesi, zágrábi és bukaresti ügynökségeket.

Sikeres munkálkodásuk újabb állomásaként az alapítók elérték, hogy az állami támogatással továbbított MTI-táviratok elsőbbséget kapjanak a magánsürgönyökhöz képest, és már a táviratok terjedelmét sem korlátozták. A magyar kormány 1882. június 1-jei hatállyal félhivatalos jelleggel engedte működni a Távirati Irodát, és még a nemzetközi szerződések megkötésére is felhatalmazta. A félhivatalos jelleg teljes önállósága 1882 augusztusára érte el teljességét. Ez épp akkoriban történt, amikor a bécsi távirati iroda körlevélben tudatta ügyfeleivel, hogy megszünteti budapesti fiókját és annak helyére az önálló Magyar Távirati Iroda lép, "amely 1883. január 1-jétől az egyedüli és kizárólagos joggal bír, hogy a Magyar Korona országainak területén távirati hírekkel lássa el a sajtót".