Szeptember 19. - Megszületett Kossuth Lajos - 1802

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) államférfi, az 1848- 49-es szabadságharc vezéralakja, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

A köznemesi családból származó Kossuth Lajos édesapja példáját követte, amikor eperjesi és sárospataki főiskolákon folytatott jogi tanulmányait befejezve, 1823-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Ezután nyolc esztendeig Zemplén vármegyében működött ügyvédként. 1832 végén egy főúr helyetteseként részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Ott szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, melyben a reformellenzék céljait népszerűsítette. 1836-1837-ben hasonló szellemben szerkesztette a Törvényszéki Tudósításokat. Lapját betiltották és őt négy évi fogságra ítélték.

Fogságából 1840-ben szabadult és a következő év januárjában már a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1844-ig ennek oldalain hirdette a feudális kötöttségek felszámolásának a szabadságjogok kiterjesztésének, az ország nagyobb önállóságának szükségességét. Programját a nép és a nép érdekegyesítése révén tartotta megvalósíthatónak.

Az 1840-es években erőfeszítéseket tett hazánk gazdasági függetlenségének előmozdítására. Megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet.

Az 1847-es országgyűlésen már Pest vármegye követeként volt jelen és a reformokat követelők élére állt. 1848 tavaszán kiemelkedő szerepet játszott a kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében. Öntudatos evangélikusként is szorgalmazta a protestáns felekezetek és a katolikus egyház jogi egyenlőségének kimondását. A Batthyány Lajos vezetésével megalakuló első független magyar kormányban pénzügyminiszteri tárcát kapott.

Mint pénzügyminiszter előbb kamatos kincstári utalvány kibocsátásával próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, majd az udvar tiltakozása ellenére önálló bankjegyet bocsátott ki. A pénzek a "Kossuth-bankó" elnevezést kapták.

A következő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: "A magyarok Mózese".

1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Ekkor államfővé, kormányzó-elnökké választották.

A Habsburg-ház trónfosztása után ideiglenes államfőként az ország kormányzó elnökévé választották. Azonban heroikus erőfeszítései sem tudták megakadályozni a szabadságharc leverését. 1849. augusztus 11-én lemondott magas hivataláról, és a várható megtorlás elől Törökországba menekült. Ezzel megkezdődött négy és fél évtizedes számkivetettsége. 1851-52-ben Angliába és az Amerikai Egyesült Államokba utazott és igyekezett megnyerni Magyarország számára a közvélemény rokonszenvét. Több éves angliai tartózkodás után 1861-ben Olaszországba, Torinóba költözött családjával.

Élete végéig élénk figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. Tervezetet készített a dunai államok szövetségéről, helytelenítette a Béccsel történő kiegyezést, stb. Azonban ezek a megnyilatkozásai érdemben nem tudták befolyásolni Magyarország sorsát.

Forrás: http://church.lutheran.hu