December 10. - Korányi Frigyes születésnapja

Korányi Frigyes báró, Kornfeld (Nagy­kálló, 1827. dec. 10. - Bp., 1913. máj. 19.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja (1884). Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Korányi Sándor orvos apja. A márciusi ifjak egyike, 1848. március 15-én beszédet mondott az egyetem orvosi karán. A szabadságharcban honvédorvosként szolgált.

1849-1850-ben Bécsben, majd Pesten tanult, A bécsi sebészeti klinikán 1851-ben avatták orvos-sebészdoktorrá. 1851-1852-ben ismét Bécsben műtőnövendék, de a bécsi radikális körökkel való kapcsolata miatt szülővárosába, Nagykállóba száműzik. 1852-től Nagykállóban gyakorló orvos, 1861-től Szabolcs vm. főorvosa, a Nagykállóban működő megyei kórház alapítója. 1864-ben Pesten előbb a járványkórház, 1865-től a Rókus Kórház főorvosa. 1864-ben egy. magántanár. 1866-tól kinevezték a belgyógyászat tanárává. Ő teremtette meg Magyarországon a modern belgyógyászati klinikai oktatást. Megalapozta a tuberkulózis elleni hazai küzdelmet. 1876-ig a sebésztanfolyamon, 1876-1908-ban az orvosképzésben a belgyógyászat tanára, az I. sz. belklinika igazgatója. 1886-1887-ben az egy. rektora, 1891-től a felsőház örökös tagja. 1891-ben magyar nemességet, 1908-ban bárói címet kapott. A Balassa János és Markusovszky Lajos köré tömörülő haladó orvosi kör, a pesti orvosi iskola néven ismert csoport kiemelkedő tagja. Részt vett a közegészségügyi törvény előkészítésében, az orvosképzés reformjának kidolgozásában. Elgondolásai szerint épült fel a bp.-i egy. klinikai telep, bevezette a laboratóriumi és röntgen-vizsgálatot és a bakteriológiaikutatásokat a diagnosztikában. A m. belgyógyászati iskola megteremtője, a mellkasi és szívbetegségekkel foglalkozott. A betegségek és a társadalmi körülmények kapcsolatát kutatta. 1868-tól az Orsz. Közegészségügyi Tanács tagja, 1891-től elnöke, 1893-ban tagja és első elnöke az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak, tagja és elnöke a Bp.-i Kir. Orvosegyes.-nek (1892-1896), a hazai tuberkulózis elleni küzdelem megszervezője, a budakeszi Erzsébet Királyné Tbc-szanatórium (1901) megszervezésének kezdeményezője, szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését, a kórházépítési programok kidolgozását. Több mint 100 tudományos közleményt jelentetett meg. 1955-ben Korányi Frigyes emlékérmet alapítottak. 1972-től a nagykállói szülőházban működik a Korányi Frigyes és Sándor Emlékmúzeum.