Február 5. - Kisfaludy Károly születésnapja - 1778

Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5. - Pest, 1830. november 21.) Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, korában festőként is ismerték.

A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

Jó módú és művelt középnemesi családból származott, legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor ("Himfy-dalok") szintén költőként ismert. Kisfaludy Károly 1788. február 5-én a Győr megyei Téten látta meg a napvilágot, nyolcadik és egyben utolsó gyermekként - születésével anyja halálát okozva.

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. A győri bencéseknél tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, s főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta. Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák. Történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjaiv voltak. Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai:A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre.1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált, irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét "Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket. Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt. Kettőjük közös emléktábláját helyezték el a Budapesten a Váci utca 19 számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én tüdőbajban.

Kisfaludy Károly halála után kiadott munkái jövedelméből szobrot állítottak a Múzeumkertben, az Akadémián és a győri Sétatéren. A fennmaradó összegből alapították meg a Kisfaludy Társaságot (1836), amely 1841-től az irodalmi ízlés fejlesztésével és a hazai szépirodalom művelésével foglalkozott.

Kisfaludy Károly, a sikeres költõ, drámaíró és festõ érdeme, hogy a romantika meglehetõs korán jelentkezett a magyar festészetben. Tájképeinek - mint pl. az itt bemutatott, az 1820-as években készült Tengeri vész címû alkotásának - kedvelt motívuma a vihar, a természeti elemek tombolása: a mûvésznek módja nyílt a sötét és világos, a mozgalmas és nyugodalmas ellentétpárjainak drámai összecsapását érzékeltetni. Bár Kisfaludy rövid ideig a bécsi akadémián is tanult, sõt Itáliában is mûködött, intenzív irodalmi tevékenysége miatt nem szánt nagyobb figyelmet festõi eszközei alaposabb kimûvelésére. Ezért szenvedélyes hangulatú képein, rajzain mindvégig bizonyos naivitás érzõdik. (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.)

Forrás: tet.hu és berze-nagy.sulinet.hu.