Május 17. - Irinyi János születésnapja - 1817

Irinyi János (Albis, 1817. május 18., - Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, a hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi József testvérbátyja.

Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt, kiváló mezőgazdász. Különösen állattenyésztési szempontból mind a Mandel uradalmat, mind saját vértesi birtokát korszerű mintagazdasággá fejlesztette. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.

A feltaláló Irinyi János elemi iskoláit Nagylétán végezte, majd középiskolai tanulmányait Nagyváradon folytatta. Édesapja elvárásainak megfelelően a debreceni Református Kollégiumban jogi diplomát szerzett, majd vegytant hallgatott a bécsi Politechnikumban.

Egy erdélyi származású professzorának, Meissner Pálnak egyik sikertelen kísérlete adta számára azt az ötletet, hogy az addig robbanásszerűen lángra lobbanó gyufából miként lehetne egy "zajongásmentes" biztonsági gyufát készíteni. Még aznap, 1838. december 18-án, elkészítette az első biztosan, zaj nélkül fellobbanó gyufát, a foszforos gyújtót. Mivel ekkor Magyarországon még nem lehetett találmányt bejegyeztetni, osztrák szabadalmat viszont Irinyi nem akart, felfedezését nem kis pénzért eladta egy Bécsben lakó magyar kereskedőnek, a Rómer és Treviani gyufagyár magalapítójának. Ez az összeg fedezte későbbi európai tanulmányútját.

Bécsben maradva gyógyszertárat működtetett, ahol tűzijáték készítésével is foglalkozott.

1837-ben indult egy éves tanulmányútra: Berlinben az ágyú- és robbanóanyaggyárban gyakornokként dolgozott, itt jelent meg első tudományos munkája is. Járt Magdeburgban, Kölnben, Düsseldorfban, Frankfurt am Mainban, Stuttgartban. Hohenheimben beíratkozott a híres mezőgazdasági akadémiára és gazdász oklevelet szerzett.

Mint kora legfelkészültebb vegyésze tért haza 1838-ban, részt vett a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, amely 1848-ig mûködött.

Általában a gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: „Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat”.

Könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben kiemelten a savakkal foglalkozott. Szembeszállt Lavoisier-nak azzal az állításával, hogy a savas karakter az oxigéntől lenne. A következő évben hazatért Magyarországra, majd kémiai cikkek egész sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól (pl. vegyaránytan, lőgyapot). Értekezett a magyar szikes talajokról is, melyek gipsszel történő javítását először Ő javasolta. Tankönyvét, "A vegytan elemei"-t háromkötetesre tervezte, de csak egy kötete jelent meg Nagyváradon 1847-ben.

1848-ban a '48-as ifjúság vezetői közé tartozott, többek között Ő és József öccse is részt vett a híres 12 pont megfogalmazásában. Egyre közelebb került Kossuth Lajos köréhez, aki később kinevezte az állami gyárak főfelügyelőjévé.

Az 1848-as forradalomban Irinyi testvérével, Józseffel együtt segített a 12 pont megszövegezésében. Az 1849-es szabadságharc idején Kossuth Lajos megbízásából a nagyváradi lôpor- és ágyúgyárban dolgozott. A szabadságharc után bebörtönözték. 1850-ben amnesztiával bocsátották szabadon. Kiszabadulása után folytatta a kémiai ismeretek terjesztését. Családja vértesi birtokán gazdálkodott, azonban mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd 1863-1882 között a debreceni István gőzmalomnál dolgozott.

1895. december 17-én, 78 éves korában hunyt el. A vértesi temetőben temették el december 19-én.

"Egyedül az igazság győzhet s azt csak kutatás útján lehet megtalálni; a természet felett úgy szerezheted meg az uralmat, hogy megismered."

Forrás: wikipedia.org; feltalaloink.hu; omikk.bme.hu; kfki.hu; users.atw.hu