Hauszmann Alajos

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. - Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Jómódú, bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna második gyermekeként. Gyermek- és ifjúkora nagy részében Budán, a Vízivárosban élt szüleivel és három testvérével. A piaristáknál végezte elemi iskoláit, majd tanulmányait a budai reáliskolában folytatta.

1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde, 1872-ben rendes tanára lett.

A magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze (Alpár Ignác, Lajta Béla, Komor Marcell) nyert szakmai képzést.

Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, első épülete a Teréz körút 13. alatti ház, a firenzei Strozzi- palota mása. Ilyen az Alkotmány utcai Bírósági épület, a József körúti Technológia épülete, a Markó utcai gimnázium is, melyeken kihasználta a nyerstégla-homlokzatok művészeti lehetőségeit.

Később a neobarokk stílus elemei jelennek meg épületein, az Igazságügyi Palotán (ma Néprajzi Múzeum), a már némileg szecessziós New York-palotán, és legnagyobb munkáján, az Ybl Miklós halála után átvett és 1896-1903 között épült királyi palotán. Ezeknél a kőarchitektúra dominál, a vár épületrészeinek csoportosításával a városképbe harmonikusan illeszkedő építészeti együttest teremtett, meghosszabbítva a szárnyakat és kupolát emelve a tengelyben. Ő alakította ki a dunai homlokzatot is, továbbá ő tervezte a Tüköry-palotát, a Szent István kórházat, az Erzsébet-kórházat. Utolsó nagy műve a Műegyetem főépülete (1903-09), amelyen a hangsúlyt a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Munkáiról maga írt részletes ismertetéseket, s értékes szakirodalmi munkássága is.

1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, befejezte az Ybl Miklós által elkezdett királyi vár bővítését és kialakította dunai homlokzatát, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918. IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze.

Hauszmann 1918. április 5-én, IV. Károly király előterjesztésére, az Országos Középítési Tanácsban kifejtett kiváló munkássága elismeréséül nemesi rangot kapott. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Hauszmann Alajos 1926 júliusában halt meg Velencén, gyógyíthatatlan betegség következtében.

Forrás: wikipedia.og; artportal.hu; epiteszforum.hu; emlekkirandulas.hu; fereg.atw.hu