NOVEMBER 25. - ALEXANDRIAI SZENT KATALIN

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt.

Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már szinte lehetetlen.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül.

Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. Amikor a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény.
Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. Amikor a császár mégis kényszeríteni akarta, Katalin megtagadta, és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. Ők sem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbe törette, és amikor a kerék összetört, lefejeztette.

Szent Katalin a 12 segítő szent egyike. Állítólag Jeanne d'Arc egyik látomásakor az ő hangját is hallani vélte. A filozófia és a filozófusok védőszentje, a tanulásé és a tanulóké - főként a tanuló lányoké - továbbá a keresztény hitmagyarázóké, a könyvtárosoké és a könyvtáraké, a fiatal nőké és a dajkáké. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van.

A baloldali képen Caravaggio: "Alexandriai Szent Katalin" című festménye látható, míg a jobboldali kép Lucas Kracker: "Alexandriai Szent Katalin vitája a bölcsekkel" című festményét mutatja be.