Magyaralmás történeti-földrajzi helynevei

A helynevek egy része ma is ismert és használatos, más részük már feledésbe merült. Csoportosítva, a jobb megértés és a megismerés szándékával foglaltam őket össze. Ahol lehetséges volt, megadtam az első említés időpontját, illetve az azonosításhoz szükséges információkat. Néhány nevet azonban nem sikerült pontosan azonosítani, ezért minden észrevételt, kiigazítást hasznosnak tartanék. A határpontok, határrészletek többségét a „Magyar-Almási Határ Elkülönözési és Tagosítási Térképek Másolata” című térkép szerint végeztem el, megtalálható: FML Térképtár T. 30. szám alatt, léptéke 1.12 x 0.80; valamint: Böhm Ferenc 1778-as erdőtérképe alapján, FML T. 255. A falu belterületét bemutatják: az FML 27-30 szám alatti belsőtelek-térképek az 1850-es évekből. A legrészletesebb térkép a magyaralmási polgármesteri hivatalban fellelhető, 1884-ben készült, 55 db négyzetlapból álló térkép. Sajnos, néhány lapja hiányzik. Az utóbbinak egy részlete és az egyik, a belső telkeket ábrázoló mappa a mellékletben is szerepel. Az utcanevek összegyűjtésében, beazonosításában Németh Lajos volt segítségemre, önzetlen támogatását ezúton is köszönöm.

1. Helységnevek

• Magyaralmás (Almas: 1193, almas: 1374, Magyar-Almás: 1851, Magyaralmás: 1897-től, hivatalosan 1903-tól)
• Alsópuszta (Alsó major: 1884): a front után bontották le, a falutól Dk-re állt 4 épülettel, az uradalomhoz tartozott.
• Belsőmajor (Major, Birkamajor: 1850): uradalmi istállók és gazdasági épületek álltak itt már az 1700-as évek első felében is.
• Borbálapuszta (Barch: 1340, Barcs, Szent-Borbállya-völgy: 1702)
• Felsőpuszta (1884, Felsőmajor, Csillaki puszta) Uradalmi istállók és cselédházak álltak itt, 1949 után a tsz-hez, ma az Agrár Rt-hez tartozik, illetve egy, még használható épülete egy magánszemély tulajdonában van, a cselédházak roskadoznak, illetve összeomlottak.
• Igarij puszta (1702, Igarpuszta)
• Lozsi tanya (lásd: Molyó-völgy): a falu külterülete K-i irányban.
• Miklós-tanya
• Seredes puszta (1702, Söréd)

2. Felszínnevek

A) Szántók, kertek:

• Babföldek (Zsák): az 1857-es földkönyv említi először; a „Kómár-kút” fölötti terület
• Borsód
• Burjáni földek: a Kőhatári dűlőtől K-ÉK-re fekvő földek, a csáberényi határ mellett
• Csákvári szántóföld
• Csárdai föld (lásd: Csárdai dűlő)
• Csemetekert: a Páskomdűlőben van, az erdészeté
• Csendőrföld: a Csákvári út - Molyó-völgyi út találkozásánál, a csákberényi csendőrőrs illetményföldje volt 1945-ig, általában a gazdák művelték
• Deserta szántóföld (lásd: Középdűlő): maradvány- vagy irtásföldek a falutól DK-re
• Dezső-féle föld
• Káposztás (Káposztáskert: 1884): a Sóstóban és a Felső malomnál feküdt, külön fogadott csősz vigyázta, csak meghatározott időben lehetett oda belépni
• Kenderföldek (1856): a temető alatt, a Temető sor kertjei folytatásában voltak, vélhetően a Kinder vize miatt
• Kertészkert: a Kistódombi dűlőben volt az 1960-as években, a téesz birtokában
• Két Gulyásvermi mohar- vagy réti földek: a Marhacsapás által átszelt terület (lásd még: Gulyásverem)
• Kishegyi szőlő (1827): az Öreghegytől D-re, a falu felé eső szőlődomb
• Külsőmezei moharföldek: Alsópuszta, Borbála területén közel a sárkeresztesi határhoz
• Lucernások: a falutól K-re fekvő községi terület a Fő utcai kertek végében, 1850 előtt ezt is Veremtérnek hívták
• Pedagógusföldek: a Szeder út melletti terület alsó részében, a Csárdai dűlőben (1857) voltak
• Plebánusföld
• Szérűskert: 1924-ig (lásd: Újtelep)
• Szilváskertek: a Temető sortól Ny-ra eső területen, a Kistódombi dűlőben (lásd: Kertészkert)
• Tekerő Sár (1702): az Árpád-völgy „lapja”, alsó része
• Tormáskert: a Lucernásoktól D-re, a Kertaljai dűlőben (1856) volt

B) Dűlők, táblák:

• Bothegyi dűlő (1-, 2-, 3-, 4-es számozással is: 1884): a Bothegytől Söréd felé elterülő föld (ezek voltak az úrbéres földek)
• Csárdadűlő: a Szeder út alsó része és a 81-es számú főút által terület
• Csurgói (határra) dűlő (1850): cca. A Szeder út és a 81-es út közötti terület
• Erdőföldi dűlő (1827)
• Földvétel: a Jágerháztól, Vadászlaktól É-ra eső terület, 1850 előtt egy kis tó volt ott
• Förtési dűlő: uradalmi terület volt
• Hészobára (Heé-, Héj-, Hév-) dűlő a Csákvári út és a Felsőpusztai út vitt oda
• Káposztásdűlő (1827 - lásd: Káposztáskert)
• Keresztesi dűlő
• Két babföldi dűlő (1857): a Kertalja dűlő a Lucernásoktól és a K-i Veremtértől D-re, közlegelő is volt itt 1857-ben
• Kistódombi dűlő (lásd: Szilvások, Szilváskert)
• Kőhatári dűlő (lásd: Kő Határ): a zámolyi és a csákberényi határ felé eső rész, amely mellett a Cseh út halad el
• Középdűlő: a Szabadosok dűlője és a Héjszoba közti dűlő vagy Deserta föld, a másik közép-dűlő az ún. Sarkantyúsban volt (az 1857-es csurgói és a bothegyi dűlő között)
• Kukoriczadűlő (1857)
• Külső dűlő (1827)
• Legelődűlő (lásd: Zselléri legelődűlő)
• Öreghegyi szőlődűlő (1827)
• Papdűlő
• Papharaszti uradalmi tábla: az északi bekötőút és a Bothegy által határolt terület, amely nem azonos a csurgai határban fellelhető Papharaszttal
• Páskomdűlő: a fehérvári bekötőút alsó részénél fekszik
• Pusztakúti dűlő (1884): a sörédi határ felé eső terület egy része
• Rókalyuki dűlő
• Segghegyi dűlő (lásd: Seg-hegy) a Bajusz-hegytől a Segg-hegy felé eső terület
• Szabadosok (1827): az Agrár Rt telep (volt tsz-telep) területe
• Szarkaberki uradalmi tábla (1857): a Strázsadomb és a Kőhatári dűlő között
• Szöllőkaljai dűlő
• Szöllőkuti (értsd: „Szöllők útjai”) dűlő
• Tábladűlő
• Temetői dűlő
• Törtési dűlő
• Urasági földek: a falutól K-re és É-ra, Csákvár felé eső területek
• Zámolyai dűlő
• Zselléri legelői dűlő (1827): a fehérvári bekötőút mentén

C) Erdők, facsoportok:

• Belső erdő
• Burjáni (Burján menti, Burján Két Liget, lásd: Ligetek, 1702, 1752) erdő: a falutól K-re terül el, közel a Molyó-völgyhöz, illetve Felsőpusztához
• Erdei árendállás
• Faiskola: a mai református temető K-i rész kb. az 1920-30-as évekig
• Fenyves: a korábban teljesen tar Seg(g)-hegy (innen a név!) befásított része, kb. az 1960-70-es évek fordulójától
• Fenyves erdő 1780 körül, az Uradalmi erdő Ny-i része
• Generális vágás (1788): az Úrbéri erdőben volt, a falutól DK-re
• Gyümölcsény nevű erdőcske (1772): gyümölcsös
• Gyümölcsös: a Molyó-völgy előtti szakadékos terület volt, mára már jobbára feltöltött, gyümölcsöt termesztenek itt
• Irtás: Borbálától DK-re, a keresztesi határ része
• Keresztesi (Körösztösi, Kőresztesi: 1799) erdő
• Kisremész: az Uradalmi táblán átvezető igari gyalogúttól jobbra volt akácos
• Községi erdő
• Liget(ek): a Cseh út előtt, a Marhacsapás vitt oda (lásd: Burián)
• Úrbéri vagy Uradalmi, Urasági erdő: a községi erdő mellett, kb. a mai Rózsa utcától kezdődően
• Szilvások (lásd: Szilváskertek, 1857)

D) Dombok, völgyek, mezők:

• Árpád-völgy (1340, 1799, 1864): ma Árpavölgy (1702). A névmagyarázatra több megoldás is kínálkozik. „A monda szerint az ősidőben egy Árpád kapitány esett el [itt]” - írja Zách József 1863-ban. Károly János szerint, aki Anonymusra hivatkozik (Károly IV. 368), talán maga Árpád fejedelem temetkezett ide, vagy táborhelye volt e völgyben. „Árpád apánk itt táborozott volna” - írja Pesthy Frigyes 1864-ben, akinek Boros Mihály bíró volt az adatközlője. S végül: „Vallem Árpád - Vőlgye vocitatum…” (OL LII. 1799).
• Bagócsi-sarok: Alsópuszta közelében
• Bágols Nyír (1702, 1722): a Táborhegytől DK-re eső határrész
• Bajuszhegy (1770): a Homokos (újabban: Kőporos is - ez a név valóban találóbb)
• Bájászó (1884): a ma Homokosnak, Kőporosnak, 1770-ben pedig Bajuszhegynek nevezett domb; az 1960-as években már a sportpályától Ny-ra lejtő földvételi helyet hívták így
• Belihegy (1778) a kastélyudvar legmagasabb pontja
• Birizvölgy (Virizvölgy): a temető mellett
• Bothegy (1702): Kis- és Nagy Bothegy
• Burján-völgy (1702, Burián: 1742, Burján: 1752): Zách József szerint egy Burján nevű kapitányról kapta a nevét, aki a török ellen harcolt. Zách adatszolgáltatója: Major Dávid (1863)
• Csárdagödör: a Szeder út végén
• Cserhát (-i dűlő): az Alsó-Hészobától K-re, Zámoly felé fekvő terület
• Csobásza: az Őrhegytől, a Tóhelytől É-ra elterülő föld, Csákberény irányában
• Feljáró: a Felsőpuszta, Hészoba előtti kaptató
• Fertés (1752): a Förtési dűlő, a Burján közelében lévő uradalmi terület
• Gergely-hegy: az 1770-es években még erdő borította, majd szőlő, ma szántó a fehérvári bekötőúttól K-re eső terület legmagasabb része
• Gulyásverem (Keleti és Nyugati): a Cseh út felé, a Marhacsapástól É-ra
• Homokos (lásd: Bajuszhegy)
• Hészoba (lásd: Hészobára dűlő): Alsó-Héjszoba, a Felsőpuszta előtti lapos terület
• Hosszú Árok (1722): az Árpád-völgy - Borbálapuszta - Burján között húzódó határmélyedés
• Hársasvölgy: a Burján területén, közel a zámolyi határhoz
• Juh Állás (1752): a zámolyi - keresztesi határ felé volt, a Táborhegy közelében
• Kishegy (-i szőlő, Keleti, 1827)
• Kismező: a Molyó-völgytől DK-K-re lévő dombos határrész
• Kistódomb (Tódomb): a ma már nem létező Tó (a Kossuth utca végén volt) mellől induló me-redély a sportpálya, Segg-hegy irányába
• Koldushegy (1857): az Öreghegy Ny-i része, a Babföldektől É-ra
• Kopolya
• Külső mező
• Molyó-völgy (volt Lozsi tanya): külterület a falutól K-re
• Öreghegy (1857)
• Őrhegy (Strázsahegy): Zách (1863) szerint a török világban jelőrhegyek voltak itt, Pesthy (1864) szerint „a kurucz világban az őrség hegye volt” (lásd: Tóhely-domb)
• Pálfőrtés: az Úrbéri erdő területén, a mai Rózsa utcától D-re
• Papharaszt (1772)
• Rekettyés (1752)
• Róka Lik (1752)
• Segg-hegy (1770, Seg-hegy: 1884, Ség- ill. Sék-hegy: 1960/70): a Fenyves által borított, 1966-67-ben fenyőfával történt betelepítéséig kiváló szánkázóhely, tetején téglából épített (ma már nem létező) őrházzal. Egy kedves anektoda szerint az 1930-as évek végén vagy tucatnyi rosszcsont gyerek egy lovas szánkót húzott fel a hegytetőre, majd leszáguldottak vele a völgy-be, végig a mai sportpályán, aztán a Kistódombon, hogy a Tó kellős közepén álljanak meg. (A sebesség miatt nem lehetett se irányítani, se elhagyni a hatalmas ródlit.) Hogy miképp vették ki a vízből a szánkót, és hogy mit szóltak az esethez a szülők, csak sejteni lehet.
• Sárgás (-gödör, 1850): a 19. században még állóvíz volt a területén, a Fő utca É-i végén, annak mindkét oldalán; ma már csak a temető felé eső részt nevezik így; a K-i Sárgás helyén már három lakóház áll
• Sarkantyús
• Strázsa-domb: hegy Alsópuszta mellett; Pesthy szerint (1864) „a török korban itt őrködött a török”; nem azonos az Őrheggyel v. Strázsaheggyel, Pesthy és adatközlője, Boros Mihály bíró is külön említi
• Táborhegy (Tábor Hegy: 1752): az Alsópuszta és Borbála felé eső területen fekszik
• Telep (Tsz-telep: 1960-tól): az Agrár Rt központi területe
• Tóhely: Pesthy Frigyes szerint (1864) „tófenék volt”
• Tóhely-domb: volt uradalmi terület, a falutól É-ra, magaslati pont, É felé erős lejtővel, D-re intenzív murvabánya működik
• Veremtér (1850): a Temető sor jobb oldalán épült házak, illetve azok kertje helyén, a dűlőút szelte ketté; két oldalán voltak a gödrök, vermek; Libamező néven (1850) is említik; a másik Veremtér a Lucernások területe volt (1850)
• Verő (1752)
• Zsák (lásd: Két babföldek): a Szőlők útja mellet, kb. a Kalmár- („Kómár”-) kút fölötti földek
• Zsombékos főrtés:a Burján területén, a Hársasvölgytől D-re, közel a zámolyi határhoz

E) Legelők, rétek:

• Árpádvölgyi legelő (1850): a Segg-hegy Ny-ra lejtő oldala
• Birkáskúti (Birkás) rét: uradalmi, vagy Törtési rét
• Csárdai rét
• Cserháti legelő
• Kendertói (1858, Kindertói, Kindertónáli) rét (lásd: Kinder)
• Községi rét
• Községi legelő (lásd: Veremtér)
• Libamező (1850): a Risz Eduárd-féle térkép említi először (lásd: Veremtér)

• Ligeti legelő, Ligetek
• Plebániai rét
• Puszta csárdai kaszáló
• Temetői legelő
• Tófenéki kaszáló
• Tóthegyi legelő (1858)
• Zselléri legelő: a fehérvári úttól a Páskomig terjedt

F) Határjelek, kőkeresztek:

• Faluvégi kőkeresztek: a Fő utca É-i (1850) és D-i végén
• Fafeszület: a Fő utcán volt az Alkotmány utcai elágazónál
• Hármas határ (1702): Zámoly, Keresztes és Almás közös pontja

• Hosszú Árok (1702) uo. határvonal (lásd: a D) pontnál)
• Kő Határ (1702, 1722, 1752) határjel a csákberényi határban (lásd: Kőhatári dűlő)
• Sékura csavarodás: a Telep bejárata előtti útelágazás
• Szőlők Közötti Árok (1702)
• Millecentenáris kopjafa a parkban
• 1956. október 23-a tiszteletére állított kopjafa a parkban (2006)
• Emlékmű a második világháború áldozatainak tiszteletére a temetőben

3. Vizek, kutak

• Barát
• Békástó (1850 körül): a Kertaljai dűlőtől D-i irányban volt egy tó, helyén létesült a Földvétel. A másik tó az 1778-as Böhm-féle térkép szerint a Csurgói dűlőben volt, ez is lehetett a Békástó
• Czelum: É-D folyásirányú patak a csurgói határra dűlőben
• Felső pusztai kút: kiszáradt, ma is megvan, több tíz méter mély
• Folyó: a falut átszelő patak, amely a Molyó-völgy előtt ered, a Sóstón át a Tó és a Kinder mellett elhaladva a Felső és az Alsó malmot hajtotta, miután csatlakozott a Malom-csatornához
• Halastó: az 1960-as években a Folyó és a Malom-csatorna felduzzasztott vizéből hozták létre, betongátja és a zsilip ma is látható az egykori Alsó malomnál; a Böhm-féle térkép (1778) is tavat, állóvizet jelöl ugyanitt
• Kendertó (lásd: Kinder)
• Kinder: a falu ingyen strandja volt, 1959-től betongáttal felduzzasztva; vize a bányák szívó hatására eltűnt, felszántották; neve a kender szóból eredhet, noha vannak, akik a német die Kinder (gyermekek) szóhoz kötik, nagy valószínűséggel tévesen; a helyet egyébként Kendertói réteknek nevezték a 19. században
• Kisgát: az Alsó malom után, a Csákvári malom mögött állt, a csurgai határ része
• Kistó (1884): vize télen sem fagyott be, az asszonyok még az 1960-as évek elején is mostak benne; helyén épült a hidrofor ház, a törpevízmű, és forrása táplálta az 1960-tól kiépített vezetékes vízrendszert; a Tó vize a Kinderével együtt tűnt el fokozatosan
• Kalmár-kút („Kómár-kút”): 1938-ban ásta Kalmár János, aki ebben lelte tragikus halálát; vizet nem talált; a kút káva nélkül, betonlappal lefedve megtalálható a Szőlők útján
• Közkutak: a Fő utcán, a volt tűzoltószertár közelében, a mai Parkban; és a kovácsműhelynél; a Majorban, a klubkönyvtárnál; az egykori Újtelepen (a volt Április 4, ma Diófa utca magasabban fekvő vége felé); a Tabánban két helyen is; ezek a kutak ún. Fluvius-kutak, nyomóskutak voltak, a Csepeli Lánckútgyár gyártmányai; ugyanilyen nyomóskút voltak a Tabánban a Pásztor-ház közelében, illetve a Gulyás-féle kovácsműhely mellett egy kerekes kút
• Ladij Benedek kútja (1702): az Árpád-völgyben volt, határjelként nevezték meg
• Laposi kút (1772): uradalmi kút volt, a felsőpusztai cselédek itatásra használták
• Puszta halastó (1702): helye nem ismert
• Sóstó: mocsaras terület a falu belterületén, a Petőfi utcai, a Fő utcai és a Kistemplom, valamint a Kossuth utca déli oldalánál fekvő kertek határolta terület, a Folyó szeli ketté (lásd: Káposztáskertek)
• Stumfold-kút: a Burján felé volt, Stumfold István ásta
• Táborhelyi kút: Alsópuszta után, a Bagócsi saroknál volt
• Tó (lásd Kistó, Kistódomb)
• Tóhelyben lévő kút: a Tóhely-domb É-i, Söréd felé eső lábánál
• Újkút: a falutól DK-re eső táblában