Nevezetesebb épületek

A) Középületek, fontosabb házak:

• Cemetórium vagy cinterem (1759): nem zárt épület, hanem a középkori templom fallal körülvett temetőkertje, a polgármesteri hivatallal átellenben volt
• Csendőrpihenő: a jelenlegi rendőrpihenő helyén volt a Fő utcán, ez a helyiség 1945-46-ban rendőrpihenő, az 1960-as években orvosi rendelő is volt, mellette volt a tűzoltószertár
• Filotás István-féle vegyeskereskedés: a Fő utca 52. számú épületben működött (lásd Postahivatal)
• Gótikus templom: ma már nyomaiban sem létezik, ám az 1760-as években még megvolt, valószínűsíthető helye a polgármesteri hivatallal átellenben lévő telkek valamelyike; temető vette körül (lásd: Cemetórium)
• Intézőlak (1870-80 körül): a Majorban állt, ma a helyén az óvoda található; közelében volt az egyik uradalmi pince, amelyről azt beszélték, hogy „titkos alagút” kötötte össze a bérlőlakkal - semmi nem igazolja; 1961-ben lebontották
• Iskolák (lásd: kastély[iskola], katolikus iskola, kéttantermes iskola, középső iskola, református iskola)
• Jegyzőlak: a községháza (majd tanácsház, ma önkormányzati hivatal) hátsó traktusa, a 19. század közepén épült
• Kastély (1910-13): a bérlő lakása volt; a front után, 1957 őszéig terményraktárként használták, azóta iskola, több ízben is átalakították, hozzáépítettek
• Katolikus iskola és tanítólak (1770 körül már állt): az uradalom mint kegyúr ajándékozta az egyháznak a területét, az 1960-as években két pedagóguslakás volt benne, ma magántulajdonban van, a katolikus templom mögött volt található, átépítették
• Katolikus iskola: eredetileg az uradalom kocsmája volt, később kapta meg az egyház az uradalomtól; nyugati végén cselédlakások voltak; az államosítást követően, az 1950-es évek végéig egy-, majd kéttantermes iskola volt; a cselédlakások helyén takarékpénztár, tejcsarnok, italbolt, fagylaltozó és élelmiszerbolt is működött a 20. század végén, illetve a 21. század elején
• Katolikus paplak (1760 körül): ma is áll a Fő utcán, hátsó traktusát a közelmúltban építették át, utcafronti részét eredeti állapotában állították helyre
• Katolikus templom (1787-91): provinciális barokk stílusú épület, műemlékvédelem alatt áll
• Kéttantermes iskola: a Majorban épült az istállók egy részének a helyén
• Klubkönyvtár: a Major területén épült
• Középső iskola: a volt református iskola és tanítólak, az 1930-as évek végén épült, többször is átalakították belülről az államosítást követően, ma csak lakások vannak benne
• Községháza (tanácsház, polgármesteri hivatal): a 19. század első felében már létezett, többször is átépítették, bejáratát áthelyezték
• Kultúrház, mozi: a volt Árpási-féle vendéglő épülete volt a 20. század első felében
• Óvoda: a Major területén épült fel (lásd: kéttantermes iskola)
• Pásztorház és szegényház: a Kossuth utca és a Kistemplom utca közötti területen állt, a Kistemplom utcai vége zsúppal, a másik vége palával volt fedve; a szegényházat elbontották
• Postahivatal: ma a Fő utca 39. számú épületben; itt szervezték meg 1930-ban, majd a Filotás-féle házban, a vegyeskereskedésben működött a frontig; 1946 után átmenetileg a rendőrpihenőben volt, majd 1950-től ismét a Filotás házba került, s onnan a jelenlegi helyére (itt működött az 1960-as években az Új Élet Tsz irodája is)
• Református iskola: az 1960-as években mezőgazdasági raktár majd KISZ-klub, már nincs meg, lebontották
• Református paplak: a Kistemplom utca végén állt, az elejét az 1970-es években, az új paplak építése idején lebontották
• Református templom (1787-91): régebbi, ún. kazettás mennyezetét és fából készült karzatát 1970 után átalakították
• Rendőrpihenő (lásd: Csendőrpihenő)
• Tűzoltószertár: a Fő utca É-i végén, a páratlan oldalon; eredetileg a rendőrpihenő mellett állt (lásd: Csendőrpihenő)
• Vadászlak, Jágerház: a Jáger utca-Széchenyi utca folytatásában állt már a 19. század közepén is

B) Kocsmák, vendéglők:

• Alföldi- („Bimbós”) korcsma: a Pakodi utcában állt, 1923-ban nyitotta meg Alföldi József hadirokkant
• Árpási-korcsma: Árpási Elek nyitotta meg az 1880-as években, kultúrház, majd bolt illetve annak raktára volt 20. század végén
• Freud Rudolf-féle kocsma: a Fő utcán állt, a 19. század végén, a 20. század elején az Árpási vendéglővel egyszerre működött; a Freud család nevét Földesre magyarosította; közülük többen az auschwitzi lágerban haltak meg 1944 nyarán
• Hoffmann József (később fia, János) korcsmája: már a 19/20. század fordulóján is működött a Fő utcán (ma Szmilek Miklós lakóháza); Hoffmann János a Tabán elején működtette a háború után mészárszékét, ezt az épületet 2006 őszén kezdték átépíteni, megőrizve eredeti formáját
• Községi kocsma (falukocsma): a sokat látott épület (lásd: katolikus iskola) eredetileg az uradalom kocsmája volt, majd egyházi tulajdonba került; az 1960-as években Józsa István működtetett itt egy szövetkezeti italboltot; a rendszerváltás után a katolikus egyház visszakapta, ma magántulajdonban van, részben átépítették
• Németh Sándor kocsmája: a Fő utcán állt, átellenben a tanácsházzal, korábban ez volt a Freud-féle korcsma; az ötvenes években itt szálltak meg az autóbuszvezetők is
• Presszó: lásd községi kocsma (a Józsa István vezette italbolt)
• Szövetkezeti kocsma: a mai vendéglő, amelyet az 1960-as években már élelmiszerboltként üzemeltettek (Csóka Pál, Horváth István, Klujber Ferenc dolgoztak itt), az 1950-es években Erős Jánosék üzemeltették; az 1960-as években az élelmiszerboltot önkiszolgáló bolttá alakították át, ez volt az első ilyen jellegű üzlet a faluban; az épület déli oldalán a Kreitl Gyula vezette vegyes iparcikk üzlet működött, majd ebből élelmiszerüzlet lett, a volt önkiszolgáló boltból pedig ismét vendéglő
• Vadkacsa vendéglő: a Jáger utcában működött (lásd: Alföldi korcsma)

C) Malmok:

• Alsó malom (1883): a falutól D-re, a Folyó (illetve a Malom-csatorna) vize hajtotta; Riga Dezső tulajdonos (1930-as évek) után Riga-malomként is nevezték, utoljára Kulin-malomként is hívták, a hatvanas években bontották le (lásd: Halastó)
• Csákvári-malom (1883): az Alsó malomtól D-re állt, a csurgai határhoz tartozott
• Felső malom (1700-as évek): a Kindertől nem messze állt, utoljára olajütőként is működtették
• Kis Almási malom (lásd: Alsó malom)

D) Kovácsműhelyek:

• A majori kovács- és bognárműhely: az uradalomé volt
• Gulyás-műhely: a Tabánban (Kossuth utcában), a Pásztorháznál működött
• Mercsek-féle műhely („Marcsakovács” műhelye): a Tabán elején, ma már csak az épület belső fele van meg, az utcafronti részt, ahol a műhely volt, lebontották
• Zsoldos-műhely: a Fő utcán állt, az egykori jegenyesorral átellenben, ma lakóház van a helyén

E) Pálinkaház:

• a Temető soron állt, a Papp Lajos tulajdonában álló ház hátsó részében működött

F) Uradalmi pince:

• az uradalmi kocsmához tartozott, a vele átellenben lévő telek alatt húzódott, itt áll ma Horváth Zoltán háza; a másik pince a Majorban volt (lásd: Intézőlak)

G) Istállók:

• A községi apaállatok istállója és ólja, a szegényház illetve a pásztorház az É-i végén, maradványai még láthatók
• Birkaház: a Majorban ált már az 1750-es években is
• Ménistálló: az uradalomhoz tartozott, a 19. század közepén vagy második felében épült, mellette egy cselédház állt (az idősebbek még ismerték Kostyál Jánost, aki itt lakott mint az uradalom első cselédje); az 1960-as években az istállóépületet átalakították pedagóguslakássá
• Major: az uradalom istállói álltak itt, a front idején megsérültek, itt épült fel a kéttantermes iskola és az óvoda, valamint a klubkönyvtár